Szaporodás chez les plathelminthes,


Ellenőrző kérdések a Egyedszámuk az ízeltlábúakhoz és puhatestűekhez hasonlóan igen magas. A fonálférgeknek több olyan elsődleges tulajdonsága van, amely csak rájuk jellemző.

Ilyen például a hengeres, megnyúlt, keresztmetszetben kör alakú testforma. Szaporodás chez les plathelminthes csak hosszanti lefutású izomelemekből áll, nincsenek körkörös izmaik.

Tartalomjegyzék

Kiválasztószervük különleges felépítésű. A fajok egy része párzóhoroggal rendelkezik. További, másodlagos bélyegeik más szaporodás chez les plathelminthes is megfigyelhetőek, szaporodás chez les plathelminthes elsődleges bélyegeikkel együtt sajátos jelleget szaporodás chez les plathelminthes a fonálférgeknek.

Testüket felépítő sejtek száma nagy állandóságot mutat. Ez a sejtszámkonstancia egyben azt is jelenti, hogy a fonálférgek regenerációra képtelenek. Kutikulájukat vedlés útján tudják eltávolítani. Néhány ízeltlábúhoz hasonlóan a fonálférgek hímivarsejtjei amőboid típusúak.

Embrionális fejlődésük rendkívül gyors, ivarszervkezdeményeik már igen korai fejlődési szakaszban elkülönülnek. Egyes szerveik sugaras szimmetria szerint épülnek fel. Képesek anabiotikus állapot kialakítására. Az érzékszervek kivételével szervezetükből a csillós sejtek szinte teljesen hiányoznak. A fonálférgek testét a három csíralemezből kialakult szövetek, szervek építik fel.

  • Fonálférgek – Wikipédia
  • Caenorhabditis elegans – Wikipédia
  • Állattan | Digitális Tankönyvtár
  • Atlanti menhaden paraziták
  • Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták.
  • Ее мать была все эти годы при ней, готовая помочь и посоветовать, не старящаяся и ничего не просящая".

  • Paraziták az emberi testben, hogyan lehet megszabadulni

Emésztő szervrendszerük három szakaszos. Szájszerveik felépítése jól mutatja életmódjukat. Elkülönült légzési és keringési szervük nincs. A legtöbb faj váltivarú, ivari dimorfizmus is megfigyelhető. Több lárvaállapot közbeiktatásával érik el kifejlettségüket. A fonálférgek óriási alkalmazkodási képességük révén meghódították a legkülönbözőbb élőhelyeket, ott is képesek fennmaradni, ahol egyetlen más állatfaj sem. Előfordulnak a tengerek mély rétegeiben, az édesvizek valamennyi típusában, a félsós vizekben.

Szélsőséges feltételek mellett is megtalálhatók, mint például szikes tavakban és hőforrásokban. A talaj szaporodás chez les plathelminthes mélységeibe is lehatolnak, de élnek még a sivatagokban is. Nagyrészük szabadon élő faj, és fontos szerepet tölt be a szervesanyag-lebontás folyamatában. Igen sok faj elsősorban baktériumokkal, gombákkal, algákkal táplálkozik, vagy elhalt szerves anyagban, ürülékben él.

Vannak ragadozók is, amelyek főleg kerekesférgekkel, medveállatkákkal, kistestű gyűrűsférgekkel vagy másfonálférgekkel táplálkoznak. Számos faj növényi nedvet szív.

Anatómia[ szerkesztés ] A C. Teste egy külső, kollagéntartalmú, ellenálló kutikulából, epidermiszből és folyadékkal teli áltestüregből áll, amelyben szervei találhatóak.

Szinte valamennyi élőlénynek van gazdaspecifikus fonálférge. A termesztett növényeken a gyökér, szaporodás chez les plathelminthes szár, a gumó és a levél szaporodás chez les plathelminthes révén jelentős veszteséget okozhatnak. Vírus- baktérium- és gombavektor szerepük sem elhanyagolható.

A fonálférgek zsákmányt jelentenek az atkák, az ugróvillások, a hangyák, a rovarlárvák vagy egyes gombák számára, amelyek képesek megfogni őket. Mivel testük anyaga fosszilizációra alkalmatlan, csak szaporodás chez les plathelminthes, hogy a aschelminthes kép ősszájú állatcsoporttól már a kambrium időszakban elkülönültek.

Lenyomataik 50 millió évesek, míg borostyánkőbe zártan 30 millió évvel ezelőtt élt fajok maradtak meg.

szaporodás chez les plathelminthes milyen tablettákat lehet inni a férgektől

A néhány fellelhető fosszília azonban nem ad elegendő információt a csoport törzsfejlődéséről. Ősi eredetüket konzervatív és egyöntetű testfelépítésük bizonyítja. Nem valamilyen magasabb fejlettségű csoport leegyszerűsödött formáját, hanem egy egyenes irányban, progresszíven fejlett taxont képeznek. Fejlettségüket jelzi a magasfokú életmódbeli differenciáltság.

Az ősi hengeres testű férgek a laposférgekkel állnak rokonsági kapcsolatban. Szoros kapcsolatban állnak a buzogányfejűekkel is, de legközelebbi rokonaik a húrférgek. Testüket a három csíralemezből kialakult szövetek, szervek építik szaporodás chez les plathelminthes. Testhosszúságuk igen változó lehet, a legkisebbek az egy millimétert sem érik el, míg a legnagyobbak akár több méteresek is lehetnek.

A talajban szabadon szaporodás chez les plathelminthes általában mikroszkopikus méretűek, míg az állatokban élősködők ennél jóval nagyobbak. Az egy fajhoz tartozó egyedek közül a nőstények mindig vastagabbak. Testük általában majdnem színtelen, csak a béltartalom ad némi színezetet. A bélcső és a test fala között lévő testüregüket gyakran kötőszövet tölti ki pseudocoel. A testfolyadék nyomása a szilárd váz nélküli fonálférgeknek hidrosztatikai vázat szolgáltat.

Testük tagolatlan, szelvényezetlen.

szaporodás chez les plathelminthes féregparaziták elleni gyógyszerek

A test egyes szervei sugaras, míg mások bilaterális szimmetriát mutatnak. Testük végén ragadós anyagot termelő mirigy van. Testfelszínük külső kutikularétege szaporodás chez les plathelminthes sima, de előfordulhat rajta harántirányú redőzöttség is. Ez egyes fajoknál olyan kifejezett, hogy szelvényezettségnek tűnik. A kutikula kinövései lehetnek serték, hólyagszerű duzzanatok vagy szemölcsök, az élősködőknél kapaszkodóhorgok. A serték elsősorban a vízben élőkre jellemzők.

szaporodás chez les plathelminthes fergek mozaik

A Torquentia és Secernentia osztályoknál a test két oldalán hosszanti kiemelkedések oldalmezők vagy oldallemezek futnak végig. A kutikula kollagénhez hasonló fehérjékből és keratinszerű anyagból áll, melyek különböző irányban futó rétegeket alkothatnak.

Navigációs menü

szaporodás chez les plathelminthes Az Ascaris fajok kutikulájában például kilenc réteget lehet elkülöníteni. A kutikula szaporodás chez les plathelminthes a belső hidrosztatikai nyomás fenntartása, a mechanikai behatásokkal és endoparazitáknál a gazdaállat emésztőnedveivel szembeni védelem. Fejlődésük során négyszer vedlenek.

Vedlés alkalmával a kutikula régi, felső rétegét eltávolítják az állatok.

A rákoktól és rovaroktól eltérően a fonálférgek kutikulája a vedlések közötti időszakban is növekszik. A kifejlett állatok nem vedlenek, de a kutikula tovább nő. A kutikula rétegeit az alatta lévő epidermisznek megfelelő hipodermisz hypodermis termeli, amely a fonálférgeknél lehet egyrétegű, sejtes szerkezetű vagy sejthatárok nélküli, sokmagvú plazmatömeg syncytium.

A hipodermisz helyenként a test hosszában megvastagodhat, léceket szaporodás chez les plathelminthes és az izomréteget hosszanti kötegekre tagolja. Általában dorzális, ventrális és laterális léceket lehet elkülöníteni A lécekben futnak az idegtörzsek, illetve a két oldalsóban a kiválasztószerv. A hipodermiszsejtek szaporodás chez les plathelminthes is itt, a lécekben találhatók. Mivel a test falában nincsenek körkörös irányban elrendezett izomrostok, a test mozgása jellegzetes hullámzó, kígyózó formát mutat.

Minden izomsejtnek van egy, a hipodermiszhez kapcsolódó, összehúzódásra képes, fibrillumokat tartalmazó talprésze. A fibrillumok aktin és miozin filamentumokból állnak. Az izomsejt teste kontrakcióra nem képes, mert a miofibrillumok szaporodás chez les plathelminthes szarkoplazmát és a sejtmagot foglalja magába A szaporodás chez les plathelminthes nyúló sejttest plazmája jelentős mennyiségű tartalék tápanyagot, glikogént tárol, és a sejtmag is itt van.

Minden izomsejt rendelkezik egy karral, amely a legközelebbi idegpályához kapcsolódik.

Ez a kapcsolat az állatvilágban igen különleges módon, a megszokottól eltérően biztosítja az izomsejtek beidegzését. Nem az idegek viszik az impulzusokat az izomsejtekhez, hanem fordítva, az izomsejtek karjai veszik át az idegrostoktól.

Caenorhabditis elegans

A testüregben meghatározott helyeken és számban rögzült sejtek coelomacyta lehetnek, melyeknek szerepe a testbe bekerült idegen anyagok bekebelezése.

A feji végben található cölomaciták szoros kapcsolatban állhatnak a kiválasztást végző sejtekkel. Az Ascaris fajokban a feji végen találhatók a fagocitózisra képes rögzült cölomaciták.